A haszid zsidó kozosseg Magyarorszagon

A magyarországi haszid zsidó közösség.


Kelet-Európában, a 18. század közepén jött létre a haszidizmus, amely a zsidóság egyik vallási és spirituális áramlata. A haszidizmus alapítója, Izrael ben Eliezer, közismertebb nevén Báál Sém Tov, tanításainak középpontjában az isteni jelenlét közvetlensége és az Isten iránti szeretet állt. A haszidizmus Magyarországon is mély nyomot hagyott a zsidó közösségeken, különösen a 19. és 20. század folyamán.


Galícia volt az a terület, ahonnan a haszidizmus Magyarországon elterjedt, miután ott már korábban is szilárd jelenléte volt. Az első haszid közösségek a mai Északkelet-Magyarországon és Szlovákia déli részén formálódtak. A régióban élő jelentős zsidó közösségek nyitottak voltak a haszid tanítások iránt.


A haszidizmus magyarországi történetének egyik legfontosabb alakja a szatmári rebbe, Joel Teitelbaum volt. A szatmári közösség vezetőjeként Teitelbaum rabbi a 20. század első felében tevékenykedett.A haszidizmus központja Szatmárnémeti (Satu Mare) lett Magyarországon és Erdélyben, és a szatmári haszidok a mai napig fontos szerepet töltenek be a nemzetközi haszid közösségekben.


Magyarországon a haszidizmus különböző áramlatai alakították a helyi zsidó közösségek vallási életét és szellemiségét. A magyarországi haszidizmus különböző irányzatai közé például a belzi, a munkácsi és a spinkai is beletartoztak. A haszidizmus különböző irányzatai, mint például a belzi, a munkácsi és a spinkai, sajátos vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek befolyásolták követőik vallási életét.


A haszid közösségekre Magyarországon a második világháború és a holokauszt tragikus következményekkel jártak. A zsidó lakosság jelentős része, beleértve sok haszidot, elpusztult a náci koncentrációs táborokban. A holokausztot túlélt zsidók közül sokan elhagyták Magyarországot, és új életet kezdtek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.


A haszidizmus Magyarországon a holokauszt után sem szűnt meg teljesen. A holokausztot követően kisebb haszid közösségek alakultak újjá, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet revitalizálódásával ezek a közösségek is megerősödtek. Budapesten több haszid imaház és közösség működik, amelyek folytatják a haszid hagyományok ápolását. Bár kicsi közösségekről van szó, ezek a haszid közösségek szoros kötelékben élnek és aktívan részt vesznek a magyar zsidó vallási életben.


A magyarországi haszidizmus jelentős hatása továbbra is érezhető, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. A haszid közösségek létszáma az elmúlt évtizedek során csökkent, mégis a mozgalom továbbra is jelentős része a magyarországi zsidó vallási életnek. A haszidizmus tanításai és szellemisége továbbra is befolyásolják a magyarországi zsidóságot, hozzájárulva a zsidó vallási élet gazdag és sokszínű jellegéhez.

hasid

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *